hogy született a könyv?

"Tudom pontosan a dátumot, amikor elkezdtem írni a Twilightot, mert az volt az a nap, amikor a gyerekeim elkezdtek úszó tanfolyamra járni. Szóval minden 2003 június 2-án kezdődött. Felébredtem (azon a bizonyos június 2án) egy nagyon élénk álmomból. Azt álmodtam, hogy két ember egy nagyon komoly beszélgetést folytatott egy réten egy erdőben. Egyike ezeknek a személyeknek egy átlagos lány volt. A másik viszont egy mesésen szép, fényes vámpír. Arról beszéltek, hogy milyen nehézségekkel állnak szemben A) egymásba szerettek miközben B) a vámpírt teljesen magához vonzotta a lány vérének illata, és nehezére esett ellenállni a kísértésnek, hogy ott helyben megölje a lányt.

És bár millió tennivalóm volt aznap (pl.: reggelit készíteni éhes gyerekeimnek, felöltöztetni őket és kicserélni a pelusukat egyeseknek, megkeresni a fürdőruhákat, amiket mindig máshova tesznek a drágáim... stb.), ágyban maradtam, és az álmomom gondolkoztam. Annyira megbabonázott a névtelen pár története, hogy nem akartam elfelejteni, egy olyan álom volt, ami miatt képes lennél felhívni a barátnődet, hogy apró részletekbe belemenve elmeséld neki mit is álmodtál.  (Plusz a vámpír olyan piszkosul jó-képű volt, hogy eszem ágában nem volt elveszteni róla a lelki képemet). Nem akartam, de fel kellett kelnem, hogy megcsináljam az aznapi szükséges dolgaimat és amit csak tudtam elhalasztottam, hogy leüljek a gépem elé írni - amit már olyan rég csináltam, hogy fogalmam sem volt miért is pocsékolom az időmet újabb próbálkozásra. De nem akartam elveszíteni az álmot, szóval annyit gépeltem, amennyire emlékeztem.

Attól kezdve egy nap sem telt el anélkül, hogy ne írtam volna valamit. Rosszabb napjaimon csak egy-két oldalt gépeltem; jó napokon, befejtem egy fejezetet plusz még valamennyit hozzá. Főleg éjszaka írtam, amikor a gyerekeim aludtak, hogy öt percnél tovább koncentrálhassak, anélkül, hogy zavarnának. A rét jelenettől kezdtem az írást és végigírtam a történetet. Aztán visszamentem az elejére amíg a részek össze nem passzoltak.

Időbe telt, amíg megtaláltam a megfelelő neveket névtelen hőseimnek. A vámpíromnak (akibe első naptól fogva bele voltam zúgva) úgy döntöttem, hogy olyan nevet adok, ami egykor romantikusnak számított, de az évek során kiment a divatból. Charlotte Bronte Mr. Rochesterje és Jane Austin Mr. Ferrarsja vezetett el Edwardhoz. Megnéztem, hogy beleillik-e a történetbe és tökéletesen passolt. A női főszereplőm sokkal nehezebb volt. Semmi sem tűnt jónak amit kitaláltam. Miután ennyi időt töltöttem vele, a szívemhez nőtt és úgy tekintettem rá mint saját lányomra, ezért egy név sem volt elég jó. Végül, azt a nevet adtam neki, amit saját lányomnak adtam volna: Isabella. Hurrá! A többi szereplő nevét illetően rengeteget kutattam. Megnéztem, hogy születésük évében melyik nevek voltak a legelterjedtebbek. Rosaliet először Carolnak hívtam, Jaspert pedig Ronaldnak. Az új nevek sokkal jobban tetszenek, de néha sikerül összekevernem és mellégépelek. Ez persze sokakat összezavar akik a nyers megfogalmazást olvassák."

A helyszínt illetően olyan helyre volt szükségem ami nevetségesen esős volt. Google-höz fordultam és megnéztem melyik a legesősebb hely az USÁban. Ez úgy tűnt, hogy Washington államban van. Kerestem térképeket a környékről és végignéztem mindent, olyan helyet keresve ami kicsi, nincs főútvonal mentén és erdő veszi körül.. És pont ott ahol szerettem volna hogy legyen, ott volt egy apró városka: Forks. Nem is lehetett volna tökéletesebb, még akkor sem ha én magam neveztem volna el."

(c) 2009 FORKS.gp
saját fordítás!